|
|||||
 |
kronológiák | » kisebbségtörténeti kronológia | |||||||||||||||||||||||
 |
|
||||||||||||||||||||||||
| találatszám: 6 találat | lapozás: 1-6 | ||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| észrevételeim vannak  | kinyomtatom | könyvjelzõzöm |
Névmutató: Pop, Nelu 2001. február 16.James C. Rosapepe amerikai nagykövet febr. 16-án nem délután, az Avram Iancu téren, hanem délelőtt nyújtja át Gheorghe Funar polgármesternek az Ötcsillagos város kitüntetést. Az amerikai nagykövetség Ötcsillagos városok címmel programot indított a bürokrácia csökkentésére, a különböző városházi és kamarai engedélyek gyors kibocsátására. - Nelu Pop megyei rendőrfőparancsnok közleményében kifejtette, hogy az 1991-ben elfogadott 60-as törvény értelmében katonai objektumok közelében tilos a nyilvános tüntetések szervezése. A Bocskai (Avram Iancu) téren tervezett tüntetést viszont a 4. erdélyi hadtest parancsnoksága, illetve más, stratégiainak számító egyházi és kulturális intézmény közvetlen közelében akarják megtartani. A téren tervezett tüntetés veszélyeztetheti a közrendet és közbiztonságot. Erre reagálva Funar polgármester elmondta: a parancsnok túllépi hatáskörét. /Kiss Olivér: Figyelmeztet a rendőrfőkapitány: veszélybe kerülhet a közrend. Változott Rosapepe kolozsvári programja. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 16./2001. február 17.James C. Rosapepe amerikai nagykövet Gheorghe Funar nacionalista megnyilvánulásai miatt visszamondta kolozsvári látogatását, az Ötcsillagos város kitüntetés átadására nem került sor. A nagykövet sajtónyilatkozatban ismertette távolmaradása okát. "Funar polgármesternek az a határozata, hogy az én mára tervezett látogatásomat nacionalista nagygyűlés megrendezésére használja fel, elterelheti a figyelmet a helyi adminisztráció által végzett kiváló munkáról", hozzátette: "a kolozsvári románok tudják, hogy jobban kell félniük a viszály nyelvétől, mint egy idegen nyelvtől". Vasile Soporan prefektus, és Nelu Pop megyei rendőrfőkapitány, és Octav Cozmanca közigazgatási miniszter ugyan törvényellenesnek ítélték a tervezett tüntetést, azonban egyikük sem tett semmit az akció betiltásáért. Febr. 16-án Gheorghe Funar polgármester megtartotta a "román nyelv védelmére és az alkotmány betartására" összehívott népgyűlést. Az akció szélsőségesen nacionalista, magyarellenes tüntetésbe torkollott. A tüntetők túlnyomó többségét nemcsak a Nagy-Románia Párt különböző szervezeteinek különjárattal érkezett tagjai, hanem a kötelező módon kirendelt kolozsvári városházi alkalmazottak tették ki. Gheorghe Funar örömét fejezte ki, hogy "a románok nagy számban jelentek meg a román nyelv védelmére szervezett népgyűlésen". Valer Voda, a Hargita, Kovászna és Maros megyéből Elűzött Románok Egyesületének elnöke elmondta: azért kellett elköltözniük, mert "egyesek szerint rontották az etnikai egyensúlyt". Ioan Mihai Nastase nagy-romániás képviselő Iosif Constantin Dragannak az üzenetét olvasta fel. A Román Élet Pártjának elnöke, Pavel Corut felszólalásában átkot szórt "a budapesti fasiszták, revizionisták által irányított" RMDSZ-re. Beszédét a tömeg "Románia, a régi határok között" bekiáltással szakította meg. Szerinte a székelyeknek semmi közük a magyar nemzethez. A székelyeket erőszakosan magyarosították el - mondta Corut. Corneliu Vadim Tudor több mint másfél órás beszédet tartott. Szerinte a jelenlegi hatalom választási csalást követett el. Azért nem jöttek el többen a tüntetésre, mert a Román Hírszerző Szolgálat megakadályozta őket - mondta. Az RMDSZ-ről elmondta: nincs mit keresnie a parlamentben, be sem jegyezték a törvényszéken mint politikai pártot. - Az RMDSZ pont olyan fasiszta párt mint a németországi bőrfejűek - jelentette ki Vadim. A tüntetés az esti órákban népdalokkal és tűzijátékkal zárult. /Magyarellenes népgyűlés a Bocskai téren. Rosapepe nagykövet visszamondta kolozsvári látogatását. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 17./2002. január folyamánVasile Soporan prefektus bejelentette: a miniszterelnök utasítására Kolozs megyében is megalakult a kedvezménytörvény alkalmazását monitorizáló bizottság. A bizottság tagja Kerekes Sándor, a megyei tanács RMDSZ-es alelnöke, illetve Nelu Pop megyei rendőrfőkapitány. /Kiss Olivér: RMDSZ-jelenlét a monitorizáló bizottságban. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 29./2003. május 14.A különböző román fegyveres testületek vezető posztjaira csak olyan tisztek kerülhetnek, akik ortodox vallásúak - írta máj. 13-i számában a Cotidianul című román napilap. A lap szerint a román állam hallgatólagosan felekezeti alapon diszkriminál. Ezt nehéz bizonyítani, de tény az, hogy a fegyveres testületeknél a tisztek személyi kartonján feltüntetik a felekezeti hovatartozást, s a hadseregnél, a rendőrségnél, a csendőrségnél, illetve a Román Hírszerző Szolgálatnál vezető beosztásba csak az kerül, akinél ebben a rubrikában az ortodox egyház áll. Petru Mihut, a csendőrség vezérkari főnöke úgy nyilatkozott a lapnak, hogy nem tudja pontosan, mit mutatnak a statisztikák az országban, de a csendőrség központi vezetésében csak ortodox vallású tisztek szolgálnak. Nelu Pop, a rendőrség országos parancsnokságának egyik vezetője azzal válaszolt a Cotidianul kérdésére, hogy "feltehetően a nem ortodox vallású tisztek nem pályáznak vezető beosztásra". A többségében magyar nemzetiségűek lakta Hargita és Kovászna megyében sokkal több katolikus és református él, mint ortodox, ennek ellenére a rendőrség, a csendőrség és a hadsereg itteni alakulatainak vezetésében csak ortodox vallású tiszteket lehet találni - hangsúlyozta a lap. Frunda György, az RMDSZ szenátora a Cotidianulnak adott nyilatkozatában arra hívta fel a figyelmet, hogy ebben a két romániai megyében nem csak felekezeti, de etnikai alapon is diszkrimináció tapasztalható: hiába szerepel az RMDSZ és a Szociáldemokrata Párt parlamenti együttműködési megállapodásában az, hogy a fegyveres testületek vezetői tisztségeibe is kerülnek magyar nemzetiségűek, ez mindeddig nem valósult meg. /Diszkrimináció vallási alapon. Csak ortodoxok fegyveres testületek vezetői? = Szabadság (Kolozsvár), máj. 14./2006. december 5.Aláírta az egyetlen ellenőrzéssel történő román–magyar határátkelésre vonatkozó egyezményt Nelu Pop, a román határőrség főfelügyelője és Benedek József, a magyar Határőrség Országos Parancsnokságának vezetője december 4-én Szatmárnémetiben. /Fülöp Noémi: Csak egy vámvizsgálat. Szatmárnémeti – aláírták az egyezményt. = Krónika (Kolozsvár), dec. 5./2015. december 15.A tasnádiak feje fölött döntöttek a menekülttáborrólMenekültközpontot alakítanának ki egy évekkel ezelőtt bezárt csendőrlaktanyában a Szatmár megyei Tasnádon, a településen azonban előzetesen senkivel nem egyeztettek a témában a kormány vagy a belügyminisztérium illetékesei, akik még az önkormányzat tagjait sem értesítették az elképzelésről. A migránsokat befogadó, nyitott központ kialakítását Petre Tobă belügyminiszter jelentette be, aki azt is közölte, a bevándorlásügyi hivatal vezetője, Nelu Pop két héttel korábban járt a termálfürdőiről híres, a magyar és az ukrán határhoz is közel lévő településen, és a helyszíni terepszemle után rábólintott az elképzelésre. „Az a minimum, hogy megkérdeznek” Tasnádon egyébként hatszáz szíriai menekültet helyeznének el, a régi csendőrlaktanya azonban jelenlegi állapotában nem lenne erre alkalmas, hiszen korábban csak az épületegyüttes egy részét újították fel – tudtuk meg Véron András Levente alpolgármestertől, aki szerint egy ilyen horderejű, a helyi közösség egészét érintő döntés meghozatala előtt „az lett volna a minimum, hogy a városvezetés véleményét is kikérjék". Az elöljáró bevallása szerint még nem találkozott olyan tasnádival, aki támogtná a migránsok befogadásának tervét. „Napok óta érdeklődik mindenki, hogy mit tudunk erről a menekültközpontról, de hát sajnos a városvezetés sem tud válaszolni a kérdésekre. Annyi biztos, mi is követjük a híreket, vannak Ausztriában, Németországban élő ismerőseink, rokonaink, is és hát nem sok jót hallottunk a szíriai menekültekről. Egy részük legalábbis nem kifejezetten kedves vendég" – fogalmazott Véron András Levente, aki szerint a valamivel több mint 8400 lakosú város nincs felkészülve arra, hogy nyitott menekülttábor működjön a területén. „Egy állandó létszámú csoporttal még lehetne valamit kezdeni, de attól tartok, nagy lesz itt a jövés-menés, és kezelhetetlenné válik a probléma" – fogalmazott. Az alpolgármester szerint aggodalomra ad okot, hogy a menekültközpont a város legfőbb bevételi forrásától, a termálstrandtól alig száz méterre működne, a menekültekkel való szomszédság pedig elriaszthatja a turistákat. „Ebbe még belegondolni se jó" – jegyezte meg. Tasnádra egyébként Vasile Mitraşca polgármester szerint évente 250 ezer fürdőlátogató turista érkezik, a Vocea Transilvaniei oldalnak nyilatkozó elöljáró szerint azonban ez a szám drasztikusan csökkenni fog, amennyiben a városnak migránsokat kell befogadnia. Derült égből villámcsapás Bendel József, a helyi tanács öttagú RMDSZ-frakciójának vezetője egyenesen hülyeségnek nevezte a belügyminisztérium tervét. „Egy olyan városról beszélünk, ahol a helybeliek közül nem tudunk mindenkinek munkát biztosítani, s ahol a roma kisebbség problémáit sem tudjuk megoldani évtizedek óta – mutatott rá a Krónika érdeklődésére Bendel. – Egyértelmű egyébként, hogy a menekülteknek nem fog tetszeni a csendőrlaktanya, ahol nem kifejezetten szállodai körülmények uralkodnak, közös mosdók vannak és az ingatlan felét nem is újították fel. Az első dolguk az lesz, hogy megpróbálnak innen elmenekülni." Pakulár István tasnádi református lelkész szerint a Szatmár megyei kisváros lakosságát derült égből villámcsapásként érte a menekülttábor létesítéséről szóló hír. Az RMDSZ városi tanácsosaként is tevékenykedő tiszteletes hétfőn a Krónikának elmondta, egyházkössége egyik híve éppen hétfőn érdeklődött nála az erről szóló szóbeszéd kapcsán, és bár ő sem tud semmit a részletekről, sejtette, hogy helyszínként a termálfürdő tőszomszédságában lévő egykori csendőrlaktanyát szemelték ki. Ama megjegyzésünkre pedig keserűen kacagott egyet, miszerint a több száz bevándorlót nyitott menekülttáborban szállásolnák el. „Sajnálatos, hogy miközben erre a nemzetpolitikai és -stratégiai szempontból egyaránt kockázatos kérdésre nincs felkészülve az ország, kormányzati szinten olyanok határoztak a menekülttábor létrehozásáról, akik nem fogják viselni a felszínes döntés kezelésének a felelősségét" – állapította meg Pakulár István. Hozzátette, nincsenek illúziói annak kapcsán, hogy a bukaresti hatóságok esetleg a helyi lakosság ellenkezésének hatására meggondolnák magukat, mivel Ausztriában is létesítettek már menekülttábort az érintett település lakosainak tiltakozása ellenére. Szerinte a helyi képviselő-testületnek mindenképpen meg kellene vitatnia az ügyet, hiszen a település infrastrukturális és gazdasági helyzete sem teszi lehetővé a menekültek befogadását, arról nem beszélve, hogy mindössze két-három orvos látja el a város lakosságát. „Még hatszáz román, magyar ember vagy ugyanennyi gyerek idetelepítése is terhelné a város működését, hát még az olyanoké, akik teljesen más kultúrát képviselnek" – jegyezte meg a református lelkész, akinek meggyőződése, hogy a létesítmény működése padlóra kényszeríti az idegenforgalmat Tasnádon. Az országban egyébként hat menekültközpont működik: Bukarestben, Nagysomkúton, Radóczon, Giurgiuban, Galacon és Temesváron. Tasnádon kívül a belügyi tárca tervei szerint az Argeş megyei Câmpulung Muscelen, és a Gorj megyei Bumbeşti-Jiuban is menekültközpont nyílna. Kvótarendszer: bukaresti következetlenség Bár a bukaresti hatóságok többször hangsúlyozták, hogy nem értenek egyet a kötelező kvótarendszerrel, az Európai Bizottság döntése értelmében Romániának összesen 6351 migránst kell befogadnia. A román kormány korábban tett felajánlása 1785 bevándorló befogadásáról szólt, Victor Ponta volt kormányfő és Klaus Johannis államfő hónapokkal ezelőtt kifejtett álláspontja szerint ugyanis ennél több menekült elszállásolására nincs kapacitása az országnak. Az Európai Parlament által megszavazott kvótarendszer alapján Romániának újabb mintegy 4600 menekültet kellene befogadnia az 1700-on felül. A mechanizmusban részt vevő tagállamok áttelepített menedékkérőnként 6 ezer eurót kapnának, amelynek felét előfinanszírozás keretében fizetné az Unió. Johannis szeptemberben leszögezte: Bukarest elutasítja a Brüsszelben kidolgozott kvótarendszert, ellenzi ugyanis, hogy a tagállamokkal való egyeztetés nélkül, „könyvelői módszerekkel" szétosztott embereket fogadjon be. Románia ebben a szellemben a szeptemberben rendezett európai uniós belügyminiszteri fórumon – Magyarországgal, Csehországgal és Szlovákiával együtt – a kötelező kvótarendszer ellen szavazott. Ehhez képest novemberben, a párizsi terrortámadás után az államfő már úgy vélekedett: Romániának szolidárisnak kell lennie, gyakorlatba kell ültetnie a meghozott döntéseket és alkalmaznia kell a kvótákat. Dacian Cioloş miniszterelnök – aki Románia képviseletében vesz részt az EU állam- és kormányfőinek december 17–18-án tartandó tanácskozásán – a múlt héten közölte, a migránsok állandósított elosztási rendszere nem oldhatja meg a probléma okait, csak a következmények kezelésére alkalmas. Magyarország és Szlovákia a múlt héten megtámadta az Európai Bíróságon a kötelező kvótarendszerről szóló határozatot. Gyergyai Csaba, Rostás Szabolcs Krónika (Kolozsvár) lapozás: 1-6
(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024 Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék
|
|
||||||||
